A kártya tulajdonképpen egy játék. Célja alapvetően a szórakoztatás, az idő kellemes eltöltése, a társasági élet remek eszköze. Ezért jöttek létre, ezek a gondolatok formálták az idő folyamán, és egyebek mellett talán ennek is köszönheti kortalanságát.
A történelem folyamán a tudományok kutatói sem tudtak pontos választ adni arra a kérdésre, hogy ki találta fel, és honnan származik a játékkártya.
A kártya születése, a kezdeti idők
Szakirodalmakat bújva a leggyakoribb válaszként azt találjuk, hogy Ázsiában kell keresnünk a kártyák gyökerét. Elméletek egy része egészen a VIII. századig repít vissza minket, és elsősorban a kínai és koreai népnek tulajdonítja a kártya felfedezését. Véletlenül sem szabad azonban a ma is használatos megjelenésre gondolni, egyszerű betű és számjelek voltak a kártya típusú tárgyakon, melyeket színekkel is megkülönböztettek egymástól. Ami azért igencsak figyelemre méltó, hogy – ugyan még ha elég kezdetleges formában is, de – már létezett a sokszorosítás lehetősége is, mégpedig papírt és fametszeteket felhasználva.
A következő nagy rejtély a kártyával kapcsolatban: hogyan került Európába? Annyi valósnak tűnő és mesébe illő mendemonda került feljegyzésre ezzel kapcsolatban a történelem folyamán, hogy nehéz ezek között igazságot tenni. A népek vándorlása, a kelet és nyugat gazdasági összekapcsolása mind magyarázat lehet, azonban a legújabb elképzelések már arról szólnak, hogy a kártya európai találmány, mely a keresztény ikonográfiát tekinti a kártyaképek közvetlen elődjének.
A francia kártya ismertető jelei a XV. század második felében érkezhettek német kártyákról. A németek függetlenítették magukat az olasz befolyástól és új sorozat-jelekkel megteremtették a saját kártyájukat: szív, a levél, a makk, a – nálunk töknek nevezett – csengő jelképezte.
Olaszországban a Tarokk és a velencei trappola jelent meg, utóbbiban már fellelhető négy szín melyek a négy társadalmi osztályra is utalhatnak: spada (kard), coppe (kehely), denari (érmék) és bastoni (pálcák). Ezenkívül még három kép: király, lovag, felső, később királyné is, továbbá 6 szín- vagy számjegyes kártya I, II, VII, VIII, IX és XI.
Ráth-Végh István kártyatörténeti könyvében azt írja, hogy a kártyajáték feltalálása Gringonneur, XV. századbeli francia festő nevéhez fűződik. A legenda szerint ő eszelte ki a figurákat is, mégpedig azzal a céllal, hogy szórakoztassa VI. Károly francia királyt.
A kártyák megálmodói és tervezői igyekeznek elkápráztatni a vásárlókat az általános, standard kártyákkal is. Azonban egy-egy darab annyira különleges, hogy ennek köszönhetően már nemcsak sima kártyaként tekintünk rá, hanem eszmei értéke is van.
Íme néhány, korlátozott példányszámban kiadott, különleges francia kártya pakli.
A kártya a történelem tanúja
A hosszú évszázadok alatt életünk minden területére belopakodott a kártya. Nyelvünkben, irodalmi- és képzőművészeti alkotásokban, régi és modern filmekben egyaránt találkozunk vele. Történelmi korok játékkártyái nem csak az adott kor technikai fejlettségéről, sokszorosítási technikájáról mesélnek, hanem tudósítanak történelmi- és társadalmi eseményekről és divatról is. Valamint megmutatja az alkotó szakmai felkészültségét, ügyességét, vállalkozó kedvét.
Kik voltak régen a kártyák megalkotói? Metszetkészítők, illusztrátorok, kártyafestők, „kártyatsinálók” vagy éppen hadifoglyok.
A francia kártya több évszázados története, a számtalan kiadott pakli arculat és a kártyalapok ábrázolásai telis tele vannak izgalmas legendákkal, különös elméletekkel. Ebben a cikkben megmutatjuk az alap információkat a francia kártyáról, és felfedünk érdekfeszítő történeteket a lapok megjelenésével kapcsolatban.
Miről árulkodnak a francia kártya szimbólumai?
A színsor eredetével kapcsolatban számos tanulmány született már, de igazából ezek csak találgatások. A legtöbb valószínűsége annak az elméletnek van, amely szerint a színek háborús értelműek.
A kőr (coeur) – vagyis a szív – a bátorság jelképe volt, a harcos katonát jelentette.
A pikk (pique) a régi lándzsa ásószerű végződését akarta ábrázolni.
A káró (carreau) pedig annak a súlyos dárdának a négyszögletes vasvége volt, amelyet a lőpor feltalálása előtt hajítógépből zúdítottak az ellenségre.
Végül a treff (trefle), vagyis lóhere, arra a takarmányra utalt, amely nélkül a lovasság nem tudott háborúskodni. Tehát ha maga a kártya nem is, a színei francia eredetűek.
A fentiek is hűen tükrözik mennyire keverednek a kártya történelmében a tények és feltételezések, de mégis izgalmasak a legendák és a találgatások, melyek próbálják megmagyarázni a kártyajátékok évszázadokra nyúló történetét.
A deckmaster.hu kártyaboltban minőségi designer kártyákat, díszdobozos francia kártyákat és valódi kártya ritkaságokat is találsz. Vásárolj szakértőktől, akik garantáltan csak a legjobb minőséget kínálják neked!