Francia kártyával nem csak nagy asztaltársaság mellett lehet játszani, akár ketten is remekül szórakozhatunk. Ezek természetesen nagyon népszerű játékok, a világon mindenhol ismerik őket. Lássunk közülük néhányat!
Az izgalmas svindli kétszemélyes játék francia kártyával
Ilyen például a svindli. Amellett, hogy csalást és szélhámosságot is jelent (például az egész vagyonát mindenféle svindlikkel szerezte), ez egy egyszerű kártyajáték is (amelyben szabad a csalás, ha a másik játékos nem veszi észre: svindlizik).
A svindliben az osztó mindenkinek 10-10 lapot oszt. A maradék lapokból lesz a talon. A lapokat egymásra kell rakni háttal felfele ásztól királyig (hetestől ászig). Az első játékos lerak egy lapot, és közli: ász. A második rárakja a 2-est. Ha nincs ilyenje, vagy húz (ha ez megfelelő, lerakja, ha nem, passzol), vagy mást rak le, 2-esnek nevezve. Ha valaki csalásra gyanakszik, bemondja: svindli. Ha valóban svindli volt, a svindliző fölveszi az összes lerakott lapot; de ha nem, az veszi föl, aki bemondta a svindlit. A szenvedő alany tetszés szerint egytől vagy a svindli utáni laptól folytathatja. Az győz, akinek előbb elfogy a lapja.
Különleges játékok francia kártyával
Az egész világon elterjedt, mindenhol ismerik, és játszanak vele izgalmas partikat. Korábban már írtunk a legnépszerűbb kártyajátékokról, ebben a bejegyzésben összeszedtünk néhányat a különlegesebbek közül.
A römi egy gyűjtőnév a kártyajátékokban
Nézzük a römit, ami a kártyajátékok egy csoportjának összefoglaló neve. Közös bennük, hogy a játék során a hasonló kártyalapokat össze kell párosítani. Bár a „römi” szó alatt gyakran egy specifikus römiváltozatot értenek (például ginrömi), tágabb értelemben több különböző kártyajátékra utalhat, köztük pl. a kanasztára vagy akár a madzsongra is.
A römi típusú kártyajátékokat minimum két, maximum négy személy játszhatja. Minden játékos egy adott számú kártyát kap. A játék célja, hogy a játékos elsőként szabaduljon meg a kezében lévő összes kártyától úgy, hogy összerendezi és lerakja őket az asztalra.
Ha sorra kerül egy játékos, először mindig húz egy kártyát, ami lehet a legfelső a talonból vagy a dobott lapokból.
Utolsó lépésként mindig el kell dobni egy kártyát, és a dobott pakli tetejére helyezni. Kétféle kombinációt lehet létrehozni: szet (három vagy négy azonos értékű lap), sor (három vagy több egymást követő, azonos színű lap). Ez a játékforma lehetővé teszi, hogy a kártyák mozgásban legyenek, ezzel segítve a játékosokat, hogy kombinációkat alakítsanak ki. Bár játékonként különböző lehet, minden römi kártyajátékhoz tartozik egy ponttáblázat. A sima egyfordulós játék nyertese az, aki először rakja le az összes kártyáját.
A kaszinót is ketten játsszák
A játék a gyors összecsapásokra épül. Eredetéül egy középkori olasz kártyajáték, a scopa szolgált, amely számos változatban, tradicionális olasz kártyákkal játszva a világon ma is sokfelé ismert. A játék célja 11 pont összegyűjtése, ezt ausz vagy kint vagyok bemondással jelezzük. Ha a játékos nem jelzi, hogy elérte a 11 pontot, és később a másik játékos jelenti be a saját eredményét, akkor ez utóbbi játékos nyert.
A játék menete: 3-3 lapot osztunk minden játékosnak, majd 4 lapot nyitva az asztalra teszünk. A lapok számértékei: A-10 névérték, B 11, D 12, K 13. A kezdő összehasonlítja lapjait az asztalon fekvő lapokkal. Ezekből annyi számértéket vihet haza, amennyit a kezében levő lapokból össze tud állítani, de egyszerre 13-nál többet nem lehet. Például kettest és hetest a kezében levő kilencessel. A lapok színe közömbös.
Ezeket képpel felfelé maga elé helyezi. Cserélni úgy is lehet, hogy mind a kézben, mind az asztalon levő lapokat egyesítjük (kézben levő 3, 5 és 7 = az asztalon levő B és A). Csak egy cserét lehet csinálni. Ha nem tudunk cserélni, a kézből nyitva az asztalra teszünk egy lapot. Ha az asztalról elfogy a lap, táblát csináltunk. Ezután az ellenfél letesz egy lapot és megpróbálja kicserélni. Ha nem tudja, még egyet letesz. Ha a kézben kifogy a lap, a játékosok húznak: ha egyszerre fogyott el mindkettőjük lapja, az húz először 3 lapot és folytatja a játékot, aki az utolsó ütést csinálta. Ha az egyik játékos lapja elfogy, de a másiknak még van, nem húzhat, hanem meg kell várnia, amíg ellenfelének is üres lesz a keze.
Ha a talon elfogy, mindketten leterítik lapjaikat (az ellenfél nem cserélheti őket). Aki utoljára üt, elviszi az asztalra terített maradék lapokat. Ha az utolsó menetben senki sem tudott ütni, az asztal és az ellenfél lapjai is annak jutnak, aki utoljára ütött.
Íme, a pontozás (a pontok nem azonosak a lapok számértékeivel):
3 pont : 27 vagy több lap hazavitele
2 pont: hét vagy több pikk lap hazavitele
1 pont: minden hazavitt ász
1 pont: a pikk 2 hazavitele, ez a kiskaszinó
2 pont: a káró 10 hazavitele, ezt nevezik nagykaszinónak
1 pont: minden tábláért, a kiosztás után egyetlen cserével elérve 2 pont